Vilcsi az igazi ajándék

Tegnap óta rám tört az álomkór.
Soha életemben nem voltam egy sokat alvó, mindig úgy gondoltam az ember élete túl rövid ahhoz, 1/3 - át átaludja.
Most viszont egész nap olyan álmos vagyok, mint akit megcsípett a cecelégy.
Az orvos a lábdagadásom miatt, azt mondta feküdjek amennyit csak tudok, de abban a pillanatban, hogy vízszintbe rakom magam, leragad a szemem. Ezért inkább nem fekszem.
Este persze meg nem vagyok álmos amikor alhatnék.
Ma reggel végre bepakoltam a holminkat a kórházi induláshoz.
Magamnak is , a bébinek is és apának is.
Ennek oka, hogy a kisasszony tegnap dél óta, olyan gőzerővel ügyködik a hasamban, hogy jobbnak láttam, összepakolni.
Bár a keddi CTG - n nem volt semmi arra utaló jel, hogy indulnunk kéne.
Az UH szerint már most 3 kg fölött vagyunk, ami csak azért lesz érdekes, mert a doki szerint még 1 kilót hízni fogunk.
Jajjjjj........