Vilcsi az igazi ajándék

Ma nagyon sokat voltam úton.
Reggel már fél tízkor mentünk anyuért Esztergomba, a kórházba. Mit ne mondjak manócskám igen csak érzékelte a hegyi utat.
Persze nem kellett volna nekem is menni, de olyan jó volt kimozdulni itthonról.
Mire haza értünk már fél 1 volt.
Utána elmentem venni még egy szoptatós melltartót, amikor hívott a párom, hogy mennie kell Komáromba, van - e kedvem vele menni.
Nekem meg persze, hogy volt.
Mire onnan hazaértünk már este 6 is elmúlt.
Hazafelé 12 - 15 percenként voltak megkeményedéseim.
Mikor haza értem alig vártam, hogy a hólyagomba lévő nyomáson enyhítsek.
Miután felálltam, akkor vettem észre, hogy apró nyákos, világos rózsaszín kocsonyás anyag távozott belőlem.
Amit két kisebb vérrög követett, a papíron.
Lehet, hogy már holnap a kezembe tarthatom a kicsi lányom??
Jó lenne!!!!!
Azóta (kb. egy órája) nincs semmi változás.
Nem görcsölök, nem keményedik a hasam, és a kisasszony is fickándozik.
De azért kikészítettem a ruhámat....