Szerdán Vilcsivel védőnőnél jártunk.
Nem mintha sok problémám lenne, hiszen két fiút már felneveltem, nem is olyan rosszul, /mások szerint/ de azért jó volt egy kicsit elbeszélgetni vele.
Tudom, hogy nagyon nagy a körzete, a körülöttem lévő kismamáknál is látom, mennyire tájékozatlanok a gyerekgondozásban. /csak az emeletünkön 2 másik mama van, akik rendszeresen hozzám csengetnek be, ha valamit nem tudnak. Nem is értem a mai világban, hogy lehet ez? Annyi lehetőség van tájékozódni./
Tehát mivel Évike hozzánk soha nem jut el, amikor meg megyünk a doki bácsihoz, már nincs bent, úgy gondoltam meglátogatjuk.
Három hete amúgy is visszavittem a mérleget a munkahelyemre, így az is érdekelt hol tartunk a súlynövekedésben.
Vilcsi gyönyörűen fejlődik.
7860 gramm, 71 cm,
Kérdezte szopizik – e még a drágám?
Mondtam, hogy persze, és még mindig adok le tejet.
Teljesen el volt hűlve, hogy még mindig enni van, de nagyon örült neki.
Több mint egy órát ott voltunk, Vilcsi végig mosolyogta az egész időt, eljövetelkor még kacarászott is.
Éva teljesen el volt ájulva tőle.
Mellesleg engem is megmértünk, már csak 54 kg vagyok, ez megint mínusz egy kiló. Lassan visszaszerzem a régi alakomat. J
Utolsó kommentek