Reggel Vilcsi fél nyolckor kelt és már megszoktam, hogy nem alszik vissza.
Játszottunk az ágyon, egy csomót kúszott. Nagyon oda kell már rá figyelni, mert olyan kis gyors a drágám, hogy csuda. A fiúknak valahogy meg volt a veszély érzetük, ha közeledtek az ágy széléhez megálltak. Vilcsinél ez nem így van. Már előre látom, hogy mindent el kell majd pakolni, ami kéz magasságba van, ha elkezd járni.
9kor kezdett elfáradni. Szopizott és fél 10kor már aludt is. Lassan kezd visszaszokni a magától elalvásra, aminek örülök, mert „régen” – de furcsa ezt leírni, hiszen még csak most született – magától elaludt, csak amióta forgolódik, azóta nem akar.
Amíg Vilcsi aludt megetettem Patrikot és kitakarítottam.
11 után ébredt, kakisan. Szinte teljesen beálltunk a délelőttönként egy kakira.
Tízóraiztunk körtét – almával. Érdekes reszelve nem eszi meg az almát, csak ha passzírozom, az már nem zavarja, hogy kicsit akkor is darabos.
Evés után a járókába játszott. Megpróbáltam elrakni a játszószőnyegét, hiszen már több mint 2 hete elő sem vettem, de amikor meglátta, kikerekedett a szeme, amikor meg kivittem a szobából elkezdett sírni. Visszavittem és aláraktam. Olyan édes volt, mint aki rég elveszettnek hitt kincsét kapta vissza. Mikor elkezdett kúszni, maga alá gyűrte teljesen, úgyhogy kivettem alóla. Majd olyankor teszem el, amikor alszik, és nem látja.
Fél 2kor elkezdett csuklani, amiből egyből rájöttem, éhes. Az ebéd már majdnem készen volt. Tegnapról maradt egy fél cukkini, azt kapott csirke mellel és sárgarépával. Abszolút elfogadja, ha egymás utáni két nap ugyan azt a kaját kapja. Főleg, hogy ilyenkor is frissen készül.
Mire megevett, már álmos is volt. Közben megjött a Kiki – Krisztián – a suliból.
Vilcsit letettem aludni. Olyan álmos volt, még a szopi sem kellett neki.
Lementem vásárolni, bankot intézni és beugrottam a dm-be.
Fél 5 után értem haza, Vilcsi nem sokkal előtte kelt.
Uzsonnáztunk, rizspépes – banánt.
Fél 6kor megbeszéltük apával, hogy értünk jön, mert viszi vissza bátyuskajának a kocsit, és menjünk mi is.
Még nem volt 7 mire odaértünk. Épp hogy megérkeztünk, eleredt az eső. Nekünk nem volt gond, a Duna Corsón voltunk, fedett helyen. Megvártuk, amíg eláll az eső, és csak azután indultunk. Hazafelé már nagyon álmos volt a kis drágám, egész úton a vállamra hajtotta a fejét.
Haza értünk, gyors pancsi, szopi és altatás nélkül már aludt is.
Addig apa meg a Kiki elmentek kajáért. Ma nem kellett főznöm.
Vilcsi csak 2kor ébredt, és utána aludt egészen reggel 6ig.
Utolsó kommentek