Egyik este miközben Vilcsi játékait pakoltam el és készülődtünk a lefekvéshez, megütötte a fülem, Mester Tamás egy mondata a televízióban.
- A legjobb dolog a világon zenélni.
Aláírom tény, hogy jó dolog zenélni, főleg aki ezt oly magas szinten űzi, mint ő.
Én is zenéltem, bár az más zene volt, 5 évig citeráztam. Meg sem közelítem az ő tudását és szintjét. DE!
Mégis úgy gondolom a legjobb dolog a világon gyereket szülni és gyereket nevelni.
Látni, ahogy abból a csepp kis emberkéből, aki benned növekedett, minden nap egyre okosabb, értelmesebb, ügyesebb kisember lesz.
Figyelni, hogy fordul hasra és vissza, hogyan áll négykézlábra, miként ül és utána áll fel. Elnézni, ahogy játszik, teljes átszellemültséggel, Ahogy apró ujjacskáival, nagy óvatossággal fog meg dolgokat.
Hallani vékonyka hangját, örülni minden egyes új „szófoszlánynak”.
Végig virrasztani éjszakákat, hogy reggel álmosan, félig nyitva lévő szemmel, beleszagolhass a nyakában, ami még az éjszaka puha illatát rejti.
Szóval, szerintem legjobb dolog anyává válni és legjobb tudásod szerint anyának lenni.
Hogy majd ha felnőnek, könnyek közepette engedhesd útjára, hogy ő is meg találja a legjobb dolgot a maga számára, amit neki rejt majd az élet. Legyen az a zenélés, a szülővé válás, vagy bármi más, a lényeg, hogy neki örömet okozzon.
Utolsó kommentek