Tegnap kint voltunk apa szüleinél, Kerepesen.
Vilcsi szokásához híven nagyon jól viselkedett.
Mikor már kint voltunk, akkor derült ki, hogy jönnek a párom bátyjáék is, ahol szintén van egy pici baba, aki csak 4 nappal fiatalabb, mint mi.
Mikor megérkeztek Vilcsi éppen lent a takaróján játszott, egymagában.
A sógornőm, mikor belépett, megjegyezte:
„- Látod, kislányom, itt a jó baba. Ő eljátszik egyedül is.”
Sokszor haljuk, hogy náluk nem lehet a kicsit letenni, egész nap kézben van, ha ébren van.
Szerintem ez csak szoktatás kérdése.
Én biztos megbolondulnék, ha Vilcsi egésznap kézben akarna lenni.
Leültünk beszélgetni, szokásos kérdések.
Hány kilók vagyunk? Hány centik? Stb..
Mikor mondtam, hogy Vilcsi 7900 gr és 71 cm, a sógornőm először nem szólt semmit.
Mondta, hogy ők most 7400 grammosak és 68 centik. /mikor megszülettek a kicsik, mi 850 grammal voltunk kevesebbek és 2 centivel kisebbek/
Láttam rajta, hogy bántja azért a dolog.
Következő kérdése az volt, mi mit eszünk?
Mondtam, hogy gyümölcsöt, főzeléket, csirkehúst.
Megkérdezte, főzők – e neki vagy kész bébi ételt kap.
Mondtam, hogy kap készen is, de én jobban szeretek főzni.
Azt nem szabad! Neki a védőnő megmondta, hogy ilyenkor tavasszal nem jó az, amit a piacon vagy a boltba veszel, ezért csak bébiételt lehet adni a babának.
Hát evvel nagyon nem értek egyet.
Beszéltünk arról, hogy ki milyen kész bébi ételt ad a kicsinek.
Mondtam, hogy csak Univert és Nestlét, mert abban nincs cukor.
A Nestlé nem jó, mert most perelték be az Oroszok a Nestlé gyárat, hogy valami olyan anyag is volt a bébi ételekben, amire az volt ráírva, hogy nincs.
Ő csak Hipp – et ad a kicsinek.
Mondtam, hogy de arra nincs ráírva, hogy nem tartalmaz cukrot.
De rá van, én nem jól tudom!
Már megszoktam, hogy én nála soha nem jól tudok semmit.
Szerinte az is láznak számít, ha a kicsinek 37,2 a hője.
Ő egyébként is már 2 gyereket felnevelt. Érdekes én is.
Mind amellett nagyon jól telt a tegnapi nap.
A kicsik tündériek voltak, és a sógornőm is a végére egészen feloldódott.
Lehet, hogy neki idő kell.
De én attól még fogok főzni a manócskámnak!
Utolsó kommentek